A Nagy Család gazdaságában került már hagyományosan megrendezésre a vetőmag fajtatulajdonosok és a NUTRICON s.r.o. szervezésében, közel 120 gazda részvételével az idei repce és búza bemutató. Cégünk képviseletében Kiss János értékesítési vezető tartott előadást a publicumnak a NUTRICON termék portfóliójáról és tápanyag ellátási aktualitásokról.
Megszólalt a szakember: sok gazda spórol ezen itthon, pedig nem kellene
A termelőknek a szántóföldi növénytermesztésben nem az inputanyagokat kell visszafogniuk, hanem azt kell átgondolniuk, mire költenek - mondta el Kiss János, a Nutricon s.r.o. szlovákiai magyar cég értékesítési vezetője az RWA Magyarország Kft. által szervezett repce és fajta/hibrid búza bemutatón. A szakember beszélt arról is, hogy miért éri meg prémium folyékony műtrágyákat vásárolni és kijuttatni, és hogy melyek ezeknek a készítményeknek a főbb ismérvei, de azt is kifejtette, milyen szemléletbeli változásra lenne szükség a gazdák részéről a hatékonyabb termelés érdekében.
Általános trend a spórolás az ágazatban
A szakember elmondta, hogy a vállalkozásuk fő profilja a tápanyagpótlás, tehát lényegében folyékony műtrágyákat gyártanak, saját know-how-val és fejlesztéssel, illetve ők maguk értékesítik a termékeiket. Az értékesítés kapcsán Kiss János elmondta, hogy az ágazatban tapasztalható körülmények miatt évek óta megfigyelhető trend a spórolás, ugyanakkor annak van hatása a termesztésre és az eredményekre, ha a gazdák már a műtrágyák felhasználásából is visszavesznek. Mint mondta, ez azért hibás hozzáállás, mert a szántóföldi növénytermesztésben tapasztalható kihívásokra és a nehézségekre nem az az adekvát válasz, hogy minden inputanyagot el kell hagyni, hanem épp jól át kell gondolni, mire költsenek a termelők.
Mitől minőségi egy folyékony műtrágya?
A Nutricon termékei nagy koncentrátumú, fázisstabil folyékony műtrágyák, amelyek prémium minőségű tápanyag-utánpótlást biztosítanak - ismertette Kiss János. A vállalkozás értékesítési vezetője a minőség kapcsán beszélt arról is, hogy a termékeiknél tudható, hogy literjében melyik tápanyagból, főbb mikroelemből hány gramm van. Mint mondta, ezek mellett van egy külcsíni vizsgálat is, ahol látható, hogy van-e üledék a termék alján, vagy stabil, áttetsző folyadék-e, a koncentrációból pedig meg lehet állapítani, hogy hány liter kell belőle egy hektárra. Ez minél alacsonyabb, annál több tápanyag van benne. A Nutricon termékei átlagosan 2 liter/hektár dózisúak, amihez egy relatíve jó ár-érték arány tartozik.
Kiss János elmondta, hogy a Nutricon a fejlesztés terén a minőség és a felhasználhatóság irányába indult el. A legfontosabb szempont, hogy mi kell a növénynek, illetve hogy mi kell a felhasználónak. A szakember szerint fontos, hogy a termelők eljussanak oda, hogy tudják, milyenek a talajaik, és azoknak milyen tápanyagigényük van. A mikroelemekből óriási hiány van, mivel egy alapműtrágya már nem pótolja ezeket. Ha pedig a gazdák visszafogják a kijuttatásaikat, akkor ez csak romlani fog. Ha pedig nem esik az eső, akkor az alapműtrágyák se hasznosulnak. A növényeknek pedig valamit adni kell, és itt kanyarodunk vissza a koncentrált, jó minőségű termékekhez - tette hozzá.
Szűkülő vevőkör és óriási kínálat jellemzi a piacot
A vállalkozás értékesítési vezetője szerint a jövőt illetően az inputágazat szereplői optimisták, mert annak kell lenniük. Mindenki felszorozza a következő évet, miközben sem a termőföldből, sem a gazdából nem lett több, sőt, a kisebb szereplők lassan elkezdenek kiesni a rendszerből. Az inputágazatban viszont óriási kínálat van minden termékkategóriában, de ember legyen a talpán, aki ezeket átlátja. Kiss János szerint ezért is fontos a hitelesség és a megbízhatóság a piacon. Én azért optimista vagyok, mert látom azt, hogy a termelők tényleg meggondolják, hogy mire költsenek, mert valójában nem a terméshozamok hajszolása a lényeg, hanem a költséghatékony gazdálkodás - mondta ki.
Ilyen új növények lephetik el a magyar földeket: búcsúzhatunk a régi fajtáktól?
Közös repce és fajta/hibrid búza bemutatót tartott az RWA Magyarország Kft. Bozzaiban a Magyarországon is jelenlevő nemesítőházak és az inputágazat szakembereivel. Az eseményen szó esett arról, hogy a megváltozó termesztési körülmények miatt a kalászosoknál és az őszi káposztarepcénél is felértékelődött a genetika és a megfelelő fajtaválasztás kérdése. Az eseményen részt vettek az Adama, a Corteva Agriscience, a Karintia Kft., a KWS, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Nutricon s.r.o., a Yara az RAGT vetőmag, a RAPOOL és a Saaten Union szakemberei is, akik az új nemesítések és fajták bemutatása mellett a hazai és nemzetközi piaci trendekről is beszéltek. A rendezvényen a szakértői arról is beszéltek, hogy napjainkban a nemesítéseknél kiemelt fontosságú a kórokozók és kártevők elleni rezisztencia, de legalább a tolerancia kérdése.
Pusztavámi Márton, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Vas megyei elnöke arról beszélt, hogy a vasi gazdák olyan eredményeket tudnak elérni, amelyek több százezer forinttal többet hoznak, mint a ország egyéb területein. Ez azonban nem a csapadékviszonyok miatt van, mivel a térség az elmúlt időszakban országos viszonylatban is nagyon kevés csapadékot kapott. A szakember beszélt arról is, hogy az Agrárkamara mindig is az intenzív gazdálkodás mellett tette le a voksát, ennek a legfontosabb kérdése a fajtaválasztásé. Pusztavámi Márton előadásában kitért arra is, hogy az elmúlt időszakban a műtrágyázás, a tápanyagellátás, a permetezés és növényvédelem jelentősége visszaszorulóban van, a genetikáé és fajtaválasztásé viszont folyamatosan erősödik. Mint mondta, amíg 100 évvel ezelőtt olyan fajták voltak, amelyek több évtizedig is uralták a kínálatot, most már 3-4 év után le kell cserélni őket, mert olyan jelentős változások történnek ezen a téren.
A legjobb fajták kellenek, ha versenyképesek akarunk maradni - emelte ki Pusztavámi Márton.
A NAK Vas megyei elnöke beszélt arról is, hogy 2022-ben volt az évszázad aszálya, ám a mostani szárazságot sem szabad lebecsülni, mivel 2024 októbere óta nem volt számottevő csapadék a térségben. 173 milliméter esett szeptemberben, még valamennyi esett októberben, és azóta nem volt csapadék. Ami még rosszabb, hogy az előrejelzések szerint a következő időszakban se várható komolyabb csapadék az országban. A szakember végezetül beszélt arról is, hogy a megyében a repce vetésterülete jelentősen lecsökkent, a 3-4 évvel ezelőtti 27 ezer hektárról 13 ezer hektárra esett vissza, a szója termesztése viszont folyamatosan növekvő tendenciát mutat, és immáron 17,3 ezer hektáron foglalkoznak ezzel a növénnyel a vasi gazdák.
Kiss János, a Nutricon s.r.o értékesítési vezetője arról beszélt, hogy három évvel ezelőtt léptek a magyar piacra. A vállalat műtrágyagyártással foglalkozik, minden termékük saját kutatás-fejlesztésen, saját receptúrákon alapul. Elsősorban folyékony műtrágyákat és permetezési segédanyagokat gyártanak. A szakember elmondta, hogy termékeik nagy koncentrátumúak, vagyis egy-két liter/hektáros dózisokkal kell számolni a felhasználás során. A termékek mind valamilyen növénycsoportra vannak kialakítva, egymással kombinálhatók. Kiss János beszélt arról is, hogy a termelőknek a jelenlegi körülmények között nem mindegy, hogy mire költik a pénzüket, és el kell hagyni az olyan termékeket, ahol nem várható eredmény. A szakember kiemelt egy olyan problémát is, amellyel kevesen és keveset foglalkoznak, pedig komoly hatással lehet a terméseredményekre: ez pedig a keményvíz kérdése a permetezésnél. Ez a jelenség egész Magyarországra jellemző, és azért is nagyon fontos, mivel jelentősen lerontja a kijuttatott inputanyagok hatékonyságát. Ezáltal viszont többet kell ezekből vásárolni, ami plusz költséget jelent a gazdálkodóknak. A vállalkozásnak azonban erre is van megoldása, egyik termékük ugyanis épp a vizek keménységének problémáján segít - árulta el az értékesítési vezető.
Cserági Máté, az RWA Magyarország Kft. nyugat-magyarországi értékesítési vezetője arról beszélt, hogy a tavaszi vetésű gabonáknál a kukorica egyértelműen veszített az országos vetésterületéből, ezt ők is érezték a számokban, viszont piacrészben úgy látják, hogy tudtak növekedni. A szakember beszélt arról is, hogy folyamatosan hozzák be az új genetikákat az országba a saját nemesítőházukon keresztül és rengeteg nemesítési programot hajtanak végre a nagy nemesítőházakkal közösen, az anyacégen keresztül Ausztriában. A cél az, hogy elérhető áron hozzák be a világon most elérhető legnagyobb genetikai potenciált és a legújabb hibrideket, például egy kukoricában. A szakember beszélt arról is, hogy az őszi vetésű növényeknél általánosan elmondható a legjelentősebb, legfontosabb növény a búza, így erre is kiemelten fókuszálnak, és az idei szezonra is 5 új fajtát dobtak a piacra. Cserági Máté elmondta, hogy a környező országokban az elmúlt 3 évben összesen 36 ezer kísérletet végeztek el különböző partnercégeken, illetve saját szervezésen keresztül, és ezeknek a kísérleteknek az eredményeit összevetve választották ki ezeket a fajtákat. A szakember emlékeztetett, hogy a fajták fáradékonyak, és idővel az idősebb fajták egyszerűen kikerülnek a termesztésből. Azokkal a fajtákkal, amelyekkel 50 évvel ezelőtt dolgozott az emberiség, ma már nem lehetne ugyolyan termésszinteket hozni.
Az RWA Magyarország Kft. nyugat-magyarországi értékesítési vezetője beszélt arról is, hogy jelenleg a gazdák a sok bizonytalanság - a nemzetközi piaci helyzet, az időjárási bizonytalanságok, EU-n kívüli termények jelentette kockázatok - miatt a stabilitást keresik. Erre ők, mint kereskedők különböző programokkal válaszolnak, amelyek célja, hogy az ágazat szereplői már a vetőmag fajtaválasztástól biztosak lehessenek abban, hogy érdemes elvetni egy adott kultúrnövényt, hiszen meglesz rá a felvásárlói oldal.
Fodor Elizabet az RWA Magyarország Kft. portfolió managere az őszi vetésű gabonafélék fejlesztési irányai kapcsán elmondta, hogy a kalászosok és búzák esetében már második éve a prémium minőséget hozó fajták nemesítésére koncentrálnak, mivel úgy látják, hogy a piaci tendencia ebbe az irányba indult el. A szakember beszélt arról is, hogy van egy új fajtájuk is a mostani a fajtasorban, ami a jövőben még nem lesz konvencionálisban, viszont már szeretnék idén előállíttatni, hogy a 2026-os évben szerepeljen a konvencionális termesztésben is. A termelők igényeit illetően Fodor Elizabet úgy nyilatkozott, hogy ezeket mindig a felvásárlási árak határozzák meg. Egyelőre azonban a bőtermő fajták teszik ki a gazdák portfóliójának 60-70%-át. Ennek oka, hogy az utóbbi években a terményárak között nem volt akkora különbség, és a bőtermők népszerűbbek voltak pusztán csak azáltal, hogy 10 tonnával rá tudtak venni egy 7,5 tonnás minőségi malmi gabonára. Ez azonban most változóban van, és egyre inkább a jó minőségű gabonák termesztése kezd előtérbe kerülni.
